2008. október 2., csütörtök

Tanya látogatás


Indulás előtti izgalmas várakozás. Mindenki felkészült!

Az indulás! Az uticél
Birkaetetés tenyérből. A megvendégelés


Sanyi bácsi és a kincsei (dió, mogyoró) A hazaindulás pillanatai


Hát, a mai nap igen nagy élményt nyújtott, nem csak a csoportomba járó gyerekeknek, hanem nekem is. A nem éppen közeli Kacskó-tanyára vittük kirándulni a gyerekeket, lovaskocsival. Két nagyon rendes apuka vállalta, hogy kifuvaroz minket oda. Nagyon nagy élmény volt a gyerekeknek az utazás! A tanyán Sanyi bácsi kalauzolt végig minket, ahol lehetett kecskét simogatni, birkákat kézből etetni, és láthattak kicsi bárányt, kis csobogót. Részük lehetett egy megvendégelésben, kaptak üdítőt, nápolyit, mogyorót és diót, amit ott meg is törhettek. Ezen felűl kaptun egy fél zsák diót, aminek nagyon örülnek a gyerekek. A kicsik nagyon aranyosak voltak, nem rendetlenkedtek, inkább a kíváncsiság heve vitte őket, amiért nem szabad haragudni rájuk, hiszen olyan élményben volt részük, amilyet még nem tapasztaltak eddig.

2008. szeptember 26., péntek

Iskola

Hát, szó ami szó, a mai nap sem volt éppen túl gyümölcsöző Leventém számára. Sajnos elég sok olyan pedagógiai hibát vélek felfedezni, amit egy több éve gyerekekkel foglalkozó embernek nem lenne szabad elkövetnie. Az, hogy negatívan értékelek folyamatosan gyerekeket egy dolog, lehet, hogy eleven egy gyerek, de hogy piros pontot szinte egyszer sem adok, az igen durva, vagy azt mondom egy elsős gyereknek, hogy aki jól csinálta, adhat MAGÁNAK: RÖHEJ!!! Természetes, hogy az is vágyik rá, akié nem lett tökéletes és oda rajzolja, a tanárnéni mit lép? Oda rajzol egy kérdőjelet. Nagyon szomorú vagyok. A füzetben a házifeladatnál, a szülőnek kell előírnia a gyakorlást.? Csak azt nem tudom, a tanárnéni mire kapja a fizetését? Ma hozott egy papírcsíkot, amelyikre nyuszik voltak rajzolva. Ami balra ugrik pirosra, ami jobbra kékre kellett volna színezni. Levente a színeket felcserélte, de attól függetlenül hibátlan lett volna. Erre nem az, hogy odabiggyesztené "figyeljen jobban", NEM aláhúzatja zölddel az egészet. Ebből nem az a szembetűnő, hogy le vannak tojva, (javítani elsőben a 2-3 héttől a saját munkájukat?) hanem az, hogy a gyerekem aki bölcsis kora óta tudja melyik a jobb és melyik a bal keze, az hülye, mert az iskolára elfelejtette. Azért kap feketepontot egy gyerek, mert nem ül úgy a fogorvosnál, mint a cövek!? Nagyon fel vagyok háborodva, remélem változni fognak a dolgok, mert ez így nagyon nem jól van. A pozitív megerősítés, ösztönzés hol marad??

2008. szeptember 19., péntek

Hát ismét eltelt egy hét, ami igen sűrűresikeredett. Hétfő az hétfő, fű se nő. Kedden szülői értekezleten voltam Nándikának, s végre sikerült beszélnem a tanítónénivel azokról a hiányosságokról, amelyek nem Nándika tudatlanságából, hanem a hiányos tanításból erednek. A néptáncot nagyon szereti, és egyre jobban oda van érte. Szerdán én tartottam szülői értekezletet, 62%-al sikerült összejönnünk, ami elég jó. Nagyon pozitívan álltak hozzá a dolgokhoz, és úgy érzem kedvelnek, legalább is elfogadnak. A csütörtöki napon Borikánál voltam délután, semmi érdekes nem történt. Ma viszont Leventével Szolnokon voltunk a gyermekkardiológián, amit alig találtunk meg, de végül összejött, és hála istennek nincsen semmi gond. Délután rendbe szedtem a szobájukat, a jövő héten jön a tanárnéni családlátogatásra. A holnapi kukoricatörés a rossz idő miatt igen csak elmarad.

2008. szeptember 12., péntek

Népi tánc







Ma Nándika "átesett" az első népi tánc óráján, ami nagyon tetszett neki és igen jókedvvel jött haza. Bottal gyakoroltak, ami nagyon tetszett neki. A későbbi busszal jött, egyedül, Hajnika Leventééket hazahozta. Nagyon aranyos kislány!!
Ja igen, Levente!! Megérkezett az első beírás egy igazi FEKETE pont! Ezzel a szöveggel: Többszöri figyelmeztetés ellenére is fegyelmezetlenül viselkedett!
Hát, elég jól bírta, majdnem két hét. Egyébként nem is lesz jobb, mert ilyen a temperametuma, és nem tehet róla. Szerintem unatkozott.

Az ovisokkal és a másik csoporttal elmentünk meglátogatni a vízművet, megnéztük honnan jön az ivóvíz. Láttuk a gépeket, szivattyúkat, a vasiszapot, nagyon érdekes volt a gyerekeknek. Az udvaron van egy hatalmas mogyoróbokor, onnan mogyorót szedhettünk, az oviban is azt rágcsálták. Nagyon jó program volt szerintem, az egész délelőtt jól telt. Reggel zenehallgatást csináltam és és énekes játékot, amit egészen a 10-óraiig végeztünk együtt!! Azután mentünk sétálni, és játszottunk az udvaron.

2008. szeptember 6., szombat

hétvége




Végre elérkezett a várva-várt hétvége, és gyorsan oda is van a szombat. Nándi gyakorolta az ábc-ét, mert nem minden betű jut eszébe!? Hozzá még a szorzótáblát is nyüsztetem. Na meghát itt van a kottázás, amiből Roffon szerintem semmit nem tanultak. Levente jól érzi magát, szerintem Nándinak sincsenek gondjai, inkább visszafogott.
Minél hamarabb szeretnék beszélni a tanárnénijével, mert van egy két dolog, ami engem aggaszt, és nem szertném, ha Nándit sérelmek érnék.
Ma vittünk ebédet Sanyinak a földre, ahol éppen repcét vetett. Az eső hiány miatt nagyon porzott a föld. Most jó lenne rá egy kis eső.



2008. szeptember 4., csütörtök

Iskola

A mai nap is elég nehéz volt. Az oviban a gyerekek már beszoktak ugyan, de idő kell nekik is és nekem is, hogy visszazökkenjünk a régi kerékvágásba. Az sem éppen egyszerű, hogy túlharsogjak 23-25 apróságot és mindenki azt csinálja és úgy ahogy én szeretném.
A fiúknak az iskola valószínűleg beválik, bár Nándinak lesz mit pótolni.
Leventének nagyon sokat számít, hogy Hajnika pártfogásba vette. Ma kiderült, hogy a buszpályaudvaron 50 forintért mennek WC-re, mert tetszik nekik, hogy az autómatikusan lehúzódik. Hát igen, gyerekek.
A szúnyogok nagyon megkeserítik az életünket, rengeteg van és nagyon csípnek.

2008. szeptember 2., kedd

Iskolakezdés

Hát nagy nehezen elérkezett a várva-várt iskolakezdés. A szombat és vasárnap kaotikus volt.
Hétfőn megbeszéltük a gyerekekkel, hogy Ildikó megy értük és felteszi őket a buszra. Némi bonyodalom után ez természetesen nem így történt. Nándika napközis tanítóbácsija nagyon szimpatikus, nagyon örülök, hogy ílyen jó benyomást tett ránk, és Nándikán is úgy veszem észre, tetszik neki. Az új tanárnénire is azt mondta, hogy jó. A gyerekekkel viszont nem igazán beszél és játszik, az ő elmondása alapján. Nagyon sajnálom, de remélem sikerül neki beilleszkedni és jól fogja érezni magát. Leventének a tanárnénije nagyon aranyos, a napközis tanárnini viszont valahogy nem lopta be magát a szívünkbe. Annak eggyáltalán nem örülök, de remélem ha beindulnak a dolgok, nem lesz probléma.
Bár ma már sikerült felidegelnem magyam, Levi hazahozta a benti cipőjét, amit nem értek miért? Reggel viszi vissza.
Az oviban is beindultak a dolgok, ma 25-en voltunk.

2008. augusztus 25., hétfő

Óvoda

Az ejtőernyős figurákat átköltöztettem egy csavart fűz ágra, így jobban mutatnak. A babaszobát is átpakoltam, egy kicsit jobb így. A hátsó bejárati ajtó sok helyet elvesz, jobb lenne ha nem lenne, a wc-használat miatt viszont kényelmes.









Ma elkezdődött a 2008-2009-es tanév. A csoportszobámat kicsit átrendeztem, remélem így jobb lesz.
Nándika hazajött a táborozásból és most minden nap 6-kor kelünk, hogy hozzászokjanak, mivel busszal fognak járni, és korán kell felkelniük, hogy én se késsek el.
A gyerekek 25-fő megjelent, ami majdnem teljes létszám.




2008. augusztus 19., kedd

Falu

Erről a szép kiskakasról mindíg a mese jut eszembe. El sem tudom képzelni, hogyan nőhetnek fel úgy gyerekek, hogy nem látnak élő háziállatokat, baromfit, juhot, tehenet, nyulat, őzet stb, csak zacskóban, fagyasztva. Szerencsére nekünk van birka, kacsa, vadkacsa, őz, csirke, tyúk, kakas, nyúl, kutya, macska, tengeri malac, teknősbéka, patkány és egér, valamint rengeteg rovarféle és kétéltű a közelünkben, na és ezek szaporulatai, kicsinyei. Ismerősöknek van lova és tehene. A Tisza mellett akad hal is az asztalra, tehát örülök, hogy az én gyerekeim ezeket mindet ismerik!


Süti és Luca. Levente fényképezte a reggel le őket. Mind a kettő puli.
Süti nagyon jó kutya, ami Lucáról nem mondható el. A két kutya teljesen ellentétes jellem. Süti nem bántja a baromfiakat, Luca viszont elcsemegézget belőlük!! Nem tudom hogy lesz, ha én is dolgozni fogok, de valószínű, hogy előre lesz zárva a kerbe, csak az a baj, hogy itt mindent kitipornak.
Bár Tiszabura már község, mégis igen falusias a jellege. A mi utcánkban még nincs aszfaltos út, sima földút van. Bár télen és esős időben nehéz a közlekedés, mégis ez a legszebb számomra.
Az udvarunkon annyi házi állat van, hogy az már szörnyű! Jelenleg megközelíti a 120-at minden apróságot összeszámolva.
Reggelente hatalmas a nyüzsgés és a lárma.

2008. augusztus 18., hétfő

sikló




Nagyon jó, hogy a Tisza közelében lakhatunk, persze a baj az, hogy nagyon sok a szúnyog, viszont a levegő és a pára, amikor ereszkedik le az erdő fölé este olyan jó és gyönyörű, hogy azt meg kell nézni. Nagyon jó a természeti adottsága a településnek, sajnos az anyagio támogatottsága viszont igen rossz.


De visszatérve a természethez! A minap összetalálkozott Nándika egy sárgafülű vizisiklóval. Én alapvetően szeretem a kígyókat, nagyon szépek tudnak lenni és veszélyesek. Na persze a sikló nem az, de az idősebb emberek nagyon félnek tőlük és agyonverik őket. Ez a példány méreteit tekintve, igen termetes volt, még én sem láttam ekkorát. Nagy hajkurászás után elő tudtuk "kergetni" szegényt.

Az ártér és a falu körüli szántó terület, nagyon sok védett és jellegzetes élőlénynek ad otthont.

Tábor

Nándika ma reggel elment a régen várt táborba. Bükre mennek és nagyon sok programot terveztek a hétre. Majd csak vasárnap este jönnek haza. Nagyon készült, nagyon várta már. Olyan jó lenne megkukkolni hogyan viselkedik majd abban a környezetben.
Levente a helyi kis táborba ment, kicsit szomorkás volt, biztosan hiányzik majd neki Nándika.

Újra itt

Nagy lendülettel fogtam hozzá a blogom élpítéséhez, de a lendületem aláb hagyott. Na de kezdem újra.